.jpg)
.jpg)
(9).jpg)
.jpg)
Sajtómegjelenések a Liszt Ferenc Kamarazenekarról
"Október 1-jén valószínűleg az évad egyik legjobb, ha nem a legjobb koncertjét hallottuk a zene világnapja alkalmából az Óbudai Társaskör meghitt környezetében."
"A versenymű hamisítatlanul nagy pillanatokat is hozott – ha ugyan kiemelhetünk részeket az Egész valószerűtlen tökéletességéből."
(2024.11.04.)
"Az együttes igen szépen és színesen adta elő a fiatal Janáček Dvořákhoz képest szolidabb kontrasztokat, megfékezett szenvedélyeket megjelenítő tételeit. Ebben nagy szerepe volt Takács-Nagy Gábor értő és a hangszeresekkel „összekacsintó” dirigálásának. ... Ennek köszönhető, hogy az LFKZ ezt a nem éppen repertoárdarabot könnyedén, ugyanakkor az egész művet magabiztosan birtokolva adta elő."
(2023.10.31.)
"Az évadnyitó koncertet a felújított hangversenyteremben a magyar Liszt Ferenc Kamarazenekar adta. Az est szólistája és karmestere a zseniális csellóművész, Várdai István volt. Az est során szinte kizárólag magyar népzenei gyökerű művek hangzottak el:
A műsor Kodály Magyar rondójával kezdődött, gordonkára és vonósokra átírt hangszerelésben. Várdai a színpad elején elhelyezkedve a korábban Jaqueline du Pré és Lynn Harell birtokában lévő Stradivari-csellóján még soha nem hallott hangbőséget tárt elénk. Mintha erősítőt kapcsoltak volna rá, olyan tisztán jött át a meleg csellóhang a zenekar elégikusan bús bourdon és pizzicato hangzásban gazdag dallamai felett. Annak ellenére, hogy az 1930-as években írták a műsorban szereplő műveket, kettőt közülük a barokk hagyománynak megfelelően úgy adott elő az együttes, hogy a vonószenekarból vonósnégyes emelkedett ki. Karl Amadeus Hartmann kamaradarabját egy a hangszínt tovább gazdagító klarinéttal is kibővítette. A klarinétszólót a spanyol Pablo Barragán játszotta, igen remekül. A zenekar játéka ritmikus, színes, változatos, koncertszerű, megkapó és egyben gördülékeny volt, miközben a szólista legapróbb mozzanataira is érzékenyen reagált.
A szünet után Bartók Béla vonószenekarra írt Divertimentója következett, melyet eredetileg Paul Sacher kérésére a Bázeli Kamarazenekarnak ajánlott. A teremben uralkodó hangulat leírására legjobb, ha egy regényből, Urs Widmer Anyám szeretője című művéből, idézünk: „„Bartók darabja – a Divertimento – remekmű volt, és a publikum felismerte, micsoda ajándékot kapott. Csak tapsoltak és tapsoltak, és nem akarták abbahagyni.”
Pezsgően, változatosan, érthetően és intenzíven játszotta a zenekar ezt az egyáltalán nem durva darabot. A leghalkabb pianissimótól a legkézzelfoghatóbb fortissimóig minden pontosan hallható volt, és a középső tétel éjszakazenéjét hangvíziók szőtték át.
Ezt követték a hegedűből, nagybőgőből és cimbalomból álló Sárkózy Lajos és zenekarának muzsikusai, akik cigányzenéjéhez egyre-másra csatlakoztak a zenekari zenészek és Várdai is. Nem csak a prímás csillogott végtelen virtuozitással, de Várdai István is mennyei bravúrt csalt elő csellójából, akár improvizálva, akár kottából. Weiner Leó 1. divertimento, op. 20 című művében egyetlen csodában egyesült a cigányzenei trió és a kamarazenekar. Előadásukban tombolt a tűz és a virtus. A közönség nagy élvezettel hallgatta a régi magyar táncokat, és alig bírta abbahagyni a tapsot.
Kiváló kezdés volt ez a hangverseny, nemcsak az érzékenyen felújított hangversenyterem, de a koncertsorozat szempontjából is, ami merészen és frissen ötvözi a különböző irányzatokat és így remek szórakozást kínál."
(2023.09.29.)
"Csodálatos muzikalitás és csodálatos hangszeres tudás ritka szerencsés együttállását hozta az este, sokáig emlékezetes, remek hangulatú koncertet hallottunk."
(2023.04.26.)
"Az örökifjú Mozart-szerenád, hiába a vonószenekari repertoár talán legnépszerűbb, legtöbbet játszott darabja, mégis üdén, frissen, meglepetésekben és apró gesztusokban gazdagon csendült fel az – ugyancsak örökifjú – Liszt Ferenc Kamarazenekar tolmácsolásában: ebben nyilvánvalóan nem csupán Tfirst Péter egyszerre sallangmentes és szuggesztív irányítása, hanem a gondos próbamunka is tükröződött."
(2022. 11. 21.)
Mozart: Kis éji zene - "A Menuetto és a zárótétel vidám, tartalmas fürgeségét szintén jó volt hallgatni, kiemelendő a záró Allegro kidolgozási részének transzparenciája. Az újdonságot, már-már felfedezést a Romanze hozta. Ennyire bensőséges, vallomásszerű tétel nem minden nap kerekedik a szerenád lassújából."
Arenszkij: 2. vonósnégyes, op. 35, kamarazenekari előadásban - "A Liszt Ferenc Kamarazenekar rendkívüli ügyszeretettel nyúlt a darabhoz; az első ütemek pianói egyenesen lélegzetelállítóak voltak, az egyes szólamokban páratlan tisztaságú unisonókkal. Egyáltalán: az átirat végig a lehető leggondosabb bánásmódban részesült. A zenekari hangzás erényei közé tartozik, hogy olykor a visszhangzó templomot is sikerült megidézniük"
(2022.11.14.)
"A Haydn-kompozícióknak (D-dúr, Hob.VIIb:2; C-dúr, Hob.VIIb:1) felettébb előnyükre vált, hogy a zenekar arculatából kifolyólag egészen kis vonóskari létszámmal – voltaképpen korhű apparátussal – hangzottak el. Mindvégig fokozott bensőségesség hatotta át őket, s az a fajta jó értelemben vett közvetlenség és családiasság, amelyet eredeti funkciójuk, illetve a részben abból fakadó intim, kamarazenei jellegük révén eleve magukban hordoznak."
(2022.10.18.)
"A zenekar már az első ütemektől kezdve élni kezdett, könnyedén és meggyőzően játszott;"
(2022.04.21.)
"létre jött a dráma, heves, de túlzásokba nem eső szenvedéllyel, éles kontrasztokkal"
(2022.03.25.)
.jpg){kind=logo}
mandiner.hu
"...a Liszt Ferenc Kamarazenekar egy legendás intézmény és egy hihetetlen, szép hagyományt követ hosszú évek óta. Ezt a tradíciót úgy viszik tovább, hogy a generációk is szépen cserélődnek. Sok az új ember a zenekarban, de az a fantasztikus, hogy tökéletesen passzolnak az összképbe, és így megmarad az abszolút felismerhető stílusuk, zenei kultúrájuk."
(2021.10.25.)
Vadim Gluzman, hegedűművésszel készített interjú IDE KATTINTVA olvasható.
"A Liszt Ferenc Kamarazenekar a legmagasabb színvonalát hozza, a hibátlanul előadott, profiljukba kiválóan helyezkedő darabot elképesztő lendülettel és pontossággal hallhatjuk."
"Az előadás magával ragadó. Várdai művészeti vezetése alatt a zenekar még egységesebb, a hangzás pedig pontosabb és kifinomultabb lett. Az új, fiatal zenészekkel feldúsított együttes él és láthatóan élvezi is a színpadi jelenlétet.A zenekar igazi csapat, a hangzás az átgondolt műhelymunkát és koncepciót tükrözi." (Kaposfest - 2021.08.17.)
(2021.08.18.)
"Az énekes Juliane Banse volt, nagy meggyőződéssel és nagy meggyőzőerővel."
(2021.05.15.)
"A Liszt Ferenc Kamarazenekar az elmúlt hat évtizedben híres volt arról, hogy a legkiemelkedőbb szólistákkal játszik, ez semmiképpen nem fog változni. Nem szeretném most elárulni, hogy kik ők, de két nagyszerű művésszel tárgyalunk egy turnéról és lemezfelvételekről. Szépen alakul a saját arcunk."
(2021. május)
Élet és irodalom
"...azért mond igent ma is az együttes felkérésére Emmanuel Pahudtől Martha Argerichen át Juliane Banséig minden jelentős külföldi művész, mert a meghívottak tudják: a mai Liszt Ferenc Kamarazenekar ugyanolyan jó, mint a régi volt. Világos számukra, hogy a mai tagság is csupa kiváló művész, s hogy ez a sok különálló kvalitás a közös munka során ma is képes közös értékké válni."
(2021. március 19.)
2020. decemberi szám
Újjászületések - a 2020. október 25-i zeneakadémiai hangversenyről
"... most hallott hangversenyükön is azzal a technikai igényességgel muzsikáltak, amely az elmúlt években jellemezte munkájukat, a hallgató minduntalan megtapasztalhatta a hangszeres kidolgozás aprólékosságát és részletező jellegét, s ugyanez a mindenre kiterjedő gondosság és figyelem jellemezte a dallamok megformálását, a tagolást, a hangsúlyozást, a dinamikai árnyalatok kidolgozását és a színek adagolását is. Várdai jelenléte elmélyítette a zenekarnak azt a törekvését, amely minden hangot fontosnak tart, minden zenei gesztusnak jelentőséget tulajdonít, s ez a jelenlét indulattal is telítette a muzsikálást ... talán nem nehéz megjósolni: a perfekcionizmussal párosuló szenvedély a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Várdai István jövőbeli együttműködésének is egyik meghatározó mozzanata lehet. " (Részlet Csengery Kristóf írásából)
2020.08.20.
"Nem tudom, gyakran fordul-e elő, hogy a zenekarnak a pódiumról történő levonulása után sem hagyja abba a közönség a tapsot, így az együttesnek újra be kell jönnie a ráadáshoz. Az esti koncerten nem is ment ez zökkenőmentesen, de némi egyeztetés után csak megkaptuk a műsoron szereplő Eroica szimfónia utolsó tételének részletét. Amikor Várdai István, aki ezúttal karmesterként állt a Liszt Ferenc Kamarazenekar előtt, odaszólt bizonytalankodó kollégáinak, hogy „Játsszunk már valamit!”, a nézők azonnal vették a lapot, és nevetni is kezdtek. A kiváló zenekar, amint majd „játszik valamit” a világhírű csellista irányításával, bizony bár mindig lenne ilyen „valami” minden koncert végén."
2020.02.18.
"Tfirst Zoltán fél évszázadon át, 1969-től 2019-ig játszott a Liszt Ferenc Kamarazenekar elsőhegedű-szólamában. Nyugalomba vonulása alkalmából zenészkollégái annak rendje s módja szerint el is búcsúztatták egy zeneakadémiai hangversenyen. A búcsú azonban, úgy látszik, csak átmeneti volt, és csak a hangszeres művésznek szólt. Valószínű, hogy sem az együttes, sem a hegedűművész nem gondolta, hogy ennyire gyors lesz a visszatérés, és ennyire más szereposztásban találkoznak ismét egymással. A zenekar ugyanis kompozíciót rendelt Tfirst Zoltántól, mégpedig Beethoven op. 47-es, A-dúr hegedű–zongora-szonátájának – polgári nevén a Kreutzer-szonátának – vonószenekari átiratát. Amikor az Óbudai Társaskörben beszélgettem az átdolgozóval, éppen a frissen meghangszerelt művet próbálta az LFKZ, ami február 26-án kerül a Zeneakadémia színpadára."
2020.02.13.
"2020. február 9-én idén is megtartották A tehetség napja rendezvényt a Zeneakadémián. A művészeti alkotás születése mindig izgalmas téma, főleg olyan „külső betolakodónak”, mint én vagyok. Jó belepillantani ilyen helyzetekbe, mintha magam is részese lennék az alkotói folyamatnak."
2019.12.09
"A napokban egy igazi legenda, Martha Argerich társaságában indult turnéra a Liszt Ferenc Kamarazenekar. A különleges élményt ígérő program a Zeneakadémia Nagytermében is elhangzik – a koncertre a jegyek már réges-rég elfogytak. Tfirst Péterrel, a zenekar művészeti vezetőjével beszélgettünk."
2020.10.23.
"Várdai István magas színvonalon támogatja a zenekar munkáját, jelenléte nagyfokú szakmai biztonságot jelent."
2020.01.14
"Várdai István lett a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője
A zenei együttes megállapodást kötött a londoni központú HarrisonParrott nemzetközi művész- és projektmenedzsment ügynökséggel."
2020.08.21.
"Az életteli, eleven szólisták mellett hadd dicsérjem az egész este nagyszerűen játszó Liszt Ferenc Kamarazenekart, akik Tfirst Péter koncertmester vezetésével maguk is csillagai voltak ennek a sztárokban bővelkedő koncertnek."
2019.01.29.
"Újragondolta a kamarazenekari játék hogyanját és céljait a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az új koncepcióval január 24-én a Zeneakadémia nagytermében álltak színpadra, ahol csatlakozott hozzájuk egy 22 éves hegedűművésznő is."
2019.01.29.
"Üdvözlendő vállalás, hogy a külsőségek helyett az LFKZ tisztán zenei szempontot tart szem előtt; én máris hallottam a minőségi ugrást, és érdemes leszögezni, hogy van, de még mennyire, hogy van rá igény."
2018.05.30.
“Kelemen koncertmesteri és szemkarmesteri vezetésével a gondolatok és karakterek olyan sziporkázó gazdagságát ismerhettük fel a darabban, amelynek csak töredéke szokott érzékelhetővé válni."
További cikkek
"Az 1963-ban alakult Liszt Ferenc Kamarazenekar az ország egyik legismertebb zenei formációja. Felléptek már a New York-i Carnegie Hall, a Sydney-i Operaház vagy a párizsi Théatre de la Ville színpadain, idén pedig a KŐFESZTEN is hallhatja őket a közönség. Tfirst Péterrel, a zenekar koncertmesterével hagyományokról és megújulásról, a zenekar sikeréről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk."
(2020.08.24.)
"Az elmúlt időszakban a szervezőknek többszörösen újra kellett gondolniuk a 2020-as Kaposfestet. Az esemény egyik művészeti igazgatója Várdai István, vele beszélgettünk arról, mi maradt, mi változott."
(2020.08.04.)
"Emmanuel Pahud játékát hallgatni megunhatatlan élvezet. A kritikus nem is tudja, mivel kezdje: a lebilincselően közvetlen zenei kifejezésmóddal, amely mindig elegáns, és a mélység iránt is fogékony, s így a C. P. E. Bach-versenymű lassú tételének gondolatgazdag pillanatait is maradéktalanul közvetíti?"
(2018. 04.18.)