Köszönjük, Cosima, igen, az egész elkápráztatóan szép volt!

Hangokból szőtt szenvedély című hangversenybérletünk harmadik koncertjén szólista vendégünk, Cosima Soulez Lariviere virtuóz, feszes és mégis áradó szólójátéka olyan zenekari keretet kapott, amelyben mindkét fél, szólista és zenekar, nagyon komfortosan érezhette magát. A Csajkovszkij-hegedűverseny vonóskamarazenekari verziójában nem éreztük a fúvósok, ütősök hiányát, sőt, mintha a nagyzenekari hangzás helyett kapott intimebb, bensőségesebb, finomabb kamarazenei megvalósítás fokozta volna a romantika erejét. Az első tétel után dübörögve felharsanó tapsorkán, a bekiabálások, bravózások, a „hát ez gyönyörű volt” kihallatszó mondatok jelezték: a közönség sem bírt túláradó érzelmeivel, nem, itt nem lehetett megvárni a mű végét, muszáj volt előbb is ünnepelni.

Köszönjük, Cosima, igen, az egész elkápráztatóan szép volt!

Micsoda öröm, hogy nem kellett rögtön búcsúznunk, hiszen másnap megismétlődött ez a csoda Székesfehérváron, ismét teltházas nézőtér előtt. Nem maradt el a csinos, kellemes, koncertindító Rachmaninov-töredék sem, valamint a műsor második felét kitöltő Schubert-vonósnégyes zenekari előadása sem.